Nevezetességek

Kiskunsági Nemzeti Park - Ősborókás
Bugac Puszta

Bugac a legismertebb magyar puszták egyike, máig az őshonos magyar háziállattartás egyik központi területe. A Kiskunsági Nemzeti Park része, ahol a kiemelkedő természeti értékű ősborókás mellett homoki erdők és homokpuszták, mocsarak, lápok, nedves kaszálók és szikes puszták váltakoznak. A táj képe sok helyen még ma is az egykori erdős pusztákat idézi. Az Alsópuszta és a Bugaci Nagyerdő a piros kereszt és a piros sáv jelzésű turistautakon látogatható. A piros kereszten haladva juthatunk el a kilátótoronyig, ahonnan szép panoráma nyílik az ősborókásra. A terület fokozottan védett, ezért csak a kijelölt túraútvonalon látogatható.

A mészben gazdag változatos formakincsű homokfelszín értékes növényvilágnak adnak otthont. Jellemző fajok a borzas len, a homoki kikerics, a homoki nőszirom, a piros madársisak, a tartós szegfű és a gyapjas csüdfű. Rovarvilága is nagyon gazdag. Érdekessége a fűrészlábú szöcske egyetlen alföldi előfordulása. Hüllőfaunája nemzetközi szempontból is jelentős az itt élő, veszélyeztetett parlagi vipera miatt. Leggyakoribb emlőse az üregi nyúl.

A bugaci pusztán az idelátogató turisták ma is megtekinthetik az ősi foglalkozásból, a pásztoréletből fennmaradt tárgyi emlékeket, s az idegenforgalmi idényben a napi bemutatókon látható a puszta ötös, a csikós élet, az ősi állatfaj, a magyar szürkemarha, a ménes és a rackanyáj is.

 

Pásztormúzeum

1975-ben épült meg Kerényi József - a szárazmalmokat idéző - terve alapján a Bugaci Pásztormúzeum, mely azóta is a nemzeti park leglátogatottabb kiállító egysége. A nomád pásztorélet hagyományos eszközeit a kiskun-félegyházi Kiskun Múzeum kölcsönözte. A kör alakú bemutató tér közepén álló címerfa a legelőterület jelzésére szolgált. Mellette az egyetlen épen maradt eleséges taliga látható. A tárlókban fából, csontból, bőrből, illetve fémből készült használati tárgyak, népi hangszerek láthatók.

A kontyos kunyhó köré félkörívben elhelyezett enteriőr a pásztorszállások hangulatát idézi. A diorámákban a bugaci puszta és a homoki erdők élővilága elevenedik meg. A múzeum anyagából kitekintve a pusztai táj panorámája tárul elénk, természetes hátteret adva a kiállítás anyagának.

Alföldfásítási Múzeum

Az alföldi fásítás a homok megkötése érdekében a XVIII. század közepe óta állandó törekvéssé vált, de csak lassan haladt előre. Csak az első világháború után, 1923-ban fogadták el azt a törvényt, amely meg-teremtette a szik- és homokvidéki erdő-telepítés alapjait. Az igazán jelentős fásítás 1947-ben kezdődött, ezt követően mintegy 300.000 hektárral növekedett az Alföld erdőterülete. E gigászi erdőtelepítési munka emlékhelye a bugaci Alföldfásítási Múzeum.

 

Helytörténeti Gyűjtemény

A helytörténeti gyűjtemény anyagát Bugac és Bugacpusztaháza lakói adományozták, illetve adták át kiállítási tárgyként. A gyűjtemény segít megismerni a puszta világát, az itt élő emberek életét.

Római Katolikus Templom

A Bugac Szent István Római Katolikus templom védőszentj% Szent István király.
Búcsúünnepe augusztus 20-át követő vasárnap. Jó idő esetén a hívek nagy száma miatt a búcsú szentmisét a templom fala mellett felállított oltárnál, szabadtéren tartjuk.
A plébánia főtisztelendő Tóth Lajos atya idejében lett a templommal egybeépítve. Addig az Orgoványi utcában volt a plébánia épülete.
A templomkert ékessége a bugaci születésű Keserű István atya idején felépített Lourdes-i barlang.

Vasárnapokon 8 és 11 órai kezdettel végezzük a szentmiséket.
Hétköznapokon a téli időszámítás szerint délután 4 órakor, a nyári időben pedig délután 6 órakor kezdjük a szentmisét.
A plébánia jelenlegi vezetője Ruskó Norbert atya.