Bugac értékei
Köszöntelek a blogunkon! Ez az oldal Bugac értékeit mutatja be.
2014. január 30., csütörtök
Bemutatkozás
Üdvözlünk blogunkon! Bugac értékeit szeretnénk bemutatni. Mi hárman, Csutanyáp, Pillag Csatrik, Bongya Spob a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium 8.e osztályának tanulói vagyunk. Szeretjük együtt tölteni a szabadidőnket. Ennyit rólunk röviden. :) A többi nem publikus adat hozzáférés korlátozva!;)
2014. január 29., szerda
Bugac környéki ásatások
Virágzó kultúrát dúltak fel a bugaci homokon. Kőházakból épült, több kilométer hosszú, jómódú település, halastavak, gyümölcsök, tekintélyt parancsoló bazilika és hatalmas szerzetesi kolostor ékesítette a tatárdúlásig a bugaci tájat. Mindez egy három éve folyó ásatás során derült ki, ahol a régészeknek sikerült megelőzniük a fémdetektorral kutató műkincstolvajokat. A több száz, nemesfémből készült vagy aranyozott, tűzzománccal ékesített műalkotás közül is kiemelkedik egy lelet, amely Szent Péter hamvaihoz kapcsolódhat.
A középkorban három jelentősebb települést találunk a negyedik éve folyó Kecskemét környéki ásatások helyszínén: ezek a Bugacháza, Pétermonostora és Pálmonostora nevet viselik. A névadó Bugacz, vagy Bugaczháza helység neve először 1391-ben jelent meg oklevélben. A név eredete alapján bizonyosak lehetünk benne, hogy a tatárjárás után ide települő kunok alapították – tudtuk meg Rosta Szabolcstól, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatójától. A szakember elárulta: Árpád kori monostorra egyetlen dokumentum sem utalt a kivételes régészeti leletek helyszínén.
– Miért kezdtek vizsgálódni?
– A monostor görög eredetű kifejezés, olyan templommal egybeépített telepet jelent, ahol a rendtagok éltek, imádkoztak és előállították az élet fenntartásához szükséges javakat is. Magyarul hívhatjuk kolostornak vagy rendháznak is. Kiváló őstörténészünk, Györffy György professzor már a hatvanas években sejtette, hogy nem lehet véletlen mifelénk sem a monostor elnevezés. Egy határokon átnyúló szerb–magyar pályázat miatt jelentkezett nálunk az újvidéki múzeum 2010-ben. Monostorügyben kutattak. Az IPA program révén, mely az Európai Unió támogatásával segíti a magyar–szerb határvidék közös fejlesztését, lett pénzt arra, hogy megvizsgáljuk a gyanús dombot, és mit ad Isten, ráleltünk egy valódi monostor romjaira.
– A monostor görög eredetű kifejezés, olyan templommal egybeépített telepet jelent, ahol a rendtagok éltek, imádkoztak és előállították az élet fenntartásához szükséges javakat is. Magyarul hívhatjuk kolostornak vagy rendháznak is. Kiváló őstörténészünk, Györffy György professzor már a hatvanas években sejtette, hogy nem lehet véletlen mifelénk sem a monostor elnevezés. Egy határokon átnyúló szerb–magyar pályázat miatt jelentkezett nálunk az újvidéki múzeum 2010-ben. Monostorügyben kutattak. Az IPA program révén, mely az Európai Unió támogatásával segíti a magyar–szerb határvidék közös fejlesztését, lett pénzt arra, hogy megvizsgáljuk a gyanús dombot, és mit ad Isten, ráleltünk egy valódi monostor romjaira.
– Bugacon tehát egy ismeretlen rendház és egy impozáns méretű bazilika maradványai kerültek elő a Monostordomb alól?
– Valóban nem tudni pontosan, melyik rendről van szó. Egy 1219-es keltezésű dokumentum említ egy Péteri nevezetű helyet, ahol egy bizonyos István apát él. Az Árpád-korban igen jelentős Becse-Gergely família, melytől a Bethlenek és Apaffyak is származtatják magukat – birtokolta a területet.
– Valóban nem tudni pontosan, melyik rendről van szó. Egy 1219-es keltezésű dokumentum említ egy Péteri nevezetű helyet, ahol egy bizonyos István apát él. Az Árpád-korban igen jelentős Becse-Gergely família, melytől a Bethlenek és Apaffyak is származtatják magukat – birtokolta a területet.
– Szent helyként őrizte a történelmi emlékezet?
– Még a 19. században is tudatában voltak a domb megszentelt jellegének, sőt, a múlt század negyvenes éveiben is oda temetkeztek a környékbeliek. A Rákosi-korban viszont megjelentek a buldózerek, és 1950–53 között a domb jórészét elhordták. Nem zavarta az akkori döntéshozókat, hogy temetőt használnak útfeltöltő anyagként. Szörnyű történet, viszont ennek köszönhető, hogy viszonylag kevés újkori sírt kellett feltárni az ásatások során, hiszen a középkori rétegek fölötti részt elhordták.
– Még a 19. században is tudatában voltak a domb megszentelt jellegének, sőt, a múlt század negyvenes éveiben is oda temetkeztek a környékbeliek. A Rákosi-korban viszont megjelentek a buldózerek, és 1950–53 között a domb jórészét elhordták. Nem zavarta az akkori döntéshozókat, hogy temetőt használnak útfeltöltő anyagként. Szörnyű történet, viszont ennek köszönhető, hogy viszonylag kevés újkori sírt kellett feltárni az ásatások során, hiszen a középkori rétegek fölötti részt elhordták.
– Mire bukkantak három éve?
– A feltárás során viszonylag hamar kiderült, hogy a Duna–Tisza közének regionális központját fedeztük fel. A XII–XIII. században virágzó település volt ezen a helyen. Nemcsak az előkerült tárgyak minősége igazolja az egykori jólétet, hanem a funkciójuk is. Erre utal például több zarándokjelvény is, melyek azt bizonyítják, hogy az 1100-as évek végén vagy az 1200-évek elején bugaci zarándokok keltek útra Róma, a keresztény világ központja felé. Előbukkantak az örmény királyságból származó, XIII. század elején vert pénzérmék is. Ezek valószínűleg Jeruzsálem környékén kerülhettek egykori gazdájukhoz, aki a javában dúló keresztes hadjáratok miatt juthatott el a Szentföldre. Találtunk egy csomó fegyvert is, ami azt bizonyítja, hogy katonaság védte a szerzeteseket, falusiakat és a területet birtokló főrendű nemzetség tagjait.
– A feltárás során viszonylag hamar kiderült, hogy a Duna–Tisza közének regionális központját fedeztük fel. A XII–XIII. században virágzó település volt ezen a helyen. Nemcsak az előkerült tárgyak minősége igazolja az egykori jólétet, hanem a funkciójuk is. Erre utal például több zarándokjelvény is, melyek azt bizonyítják, hogy az 1100-as évek végén vagy az 1200-évek elején bugaci zarándokok keltek útra Róma, a keresztény világ központja felé. Előbukkantak az örmény királyságból származó, XIII. század elején vert pénzérmék is. Ezek valószínűleg Jeruzsálem környékén kerülhettek egykori gazdájukhoz, aki a javában dúló keresztes hadjáratok miatt juthatott el a Szentföldre. Találtunk egy csomó fegyvert is, ami azt bizonyítja, hogy katonaság védte a szerzeteseket, falusiakat és a területet birtokló főrendű nemzetség tagjait.
– A templomban és a rendházban fellelt kegytárgyak kora és származási helye is azonosítható?
– A gazdagon aranyozott, tűzzománccal díszített kegytárgyak díszítőelemei nagy valószínűséggel a távoli Limoges-ban készültek. A legfontosabb lelet két bronzból készült félkör, amit zománccal és aranyozással díszítettek. Ilyen méretű zománcozott tárgy ebből a korszakból nincs több Magyarországon. A múzeum fémrestaurátora először röntgenfelvételeket készített, majd ipari CT-vel is megvizsgálta. Az utóbbi zseniális ötletnek bizonyult, mivel tökéletes pontossággal kirajzolódtak a lemezeket ékesítő minták, alakok, feliratok. Az anyagvizsgálatok révén még a színeket is viszonylag jól meg tudják határozni. Még a British Museum és a Louvre szakértői is kalapot emeltek a mi restaurátorunk előtt – tette hozzá jogos büszkeséggel az igazgató.
– A gazdagon aranyozott, tűzzománccal díszített kegytárgyak díszítőelemei nagy valószínűséggel a távoli Limoges-ban készültek. A legfontosabb lelet két bronzból készült félkör, amit zománccal és aranyozással díszítettek. Ilyen méretű zománcozott tárgy ebből a korszakból nincs több Magyarországon. A múzeum fémrestaurátora először röntgenfelvételeket készített, majd ipari CT-vel is megvizsgálta. Az utóbbi zseniális ötletnek bizonyult, mivel tökéletes pontossággal kirajzolódtak a lemezeket ékesítő minták, alakok, feliratok. Az anyagvizsgálatok révén még a színeket is viszonylag jól meg tudják határozni. Még a British Museum és a Louvre szakértői is kalapot emeltek a mi restaurátorunk előtt – tette hozzá jogos büszkeséggel az igazgató.
– Az így napvilágra került ábrák alapján az egyik félkör alakú lemezen Jézus mennybemenetelét látni. A párján Szent Pétert, aki fogadja őt a mennyország kapujában. Látható a lábmosási jelenet is. Ezek mire utalnak?
– A régészek egybehangzó véleménye szerint a tárgy nagy valószínűséggel egy ereklyetartó része volt. Csodálatos minőségű, nagyon drága holmi, a maga korában több falut érhetett. Amennyiben – mint ez az ábrázolások alapján valószínűsíthető – Szent Péter, Jézus Krisztus legkedvesebb tanítványa, Róma első püspöke hamvait őrizték benne, szinte felbecsülhetetlen értéket képviselt. Egy ilyen nagyságrendű, hitelesített ereklye birtoklása egyértelműen jelzi a monostor tekintélyét és az alapító nemzetség gazdagságát.
– A régészek egybehangzó véleménye szerint a tárgy nagy valószínűséggel egy ereklyetartó része volt. Csodálatos minőségű, nagyon drága holmi, a maga korában több falut érhetett. Amennyiben – mint ez az ábrázolások alapján valószínűsíthető – Szent Péter, Jézus Krisztus legkedvesebb tanítványa, Róma első püspöke hamvait őrizték benne, szinte felbecsülhetetlen értéket képviselt. Egy ilyen nagyságrendű, hitelesített ereklye birtoklása egyértelműen jelzi a monostor tekintélyét és az alapító nemzetség gazdagságát.
– Hol készülhetett a műremek?
– Még nem tudni pontosan, talán valahol a Felső-Rajna vidékén. A korát viszont sikerült meghatározni. A hátán fellelt korrodálódott faszénmaradványok alapján 1180 és 1190 között keletkezett. Elképzelhető tehát, hogy a templom bővítése összefügg az ereklye idekerülésével. Az biztos, hogy egész Nyugat-Európában sincs sok hasonló tárgy.
– Még nem tudni pontosan, talán valahol a Felső-Rajna vidékén. A korát viszont sikerült meghatározni. A hátán fellelt korrodálódott faszénmaradványok alapján 1180 és 1190 között keletkezett. Elképzelhető tehát, hogy a templom bővítése összefügg az ereklye idekerülésével. Az biztos, hogy egész Nyugat-Európában sincs sok hasonló tárgy.
– Hogy kerülhetett Magyarországra?
– Szent László királyunk uralkodása idején Magyarország Európa egyik legerősebb birodalma épült, amelynek másfél évszázadon keresztül egyetlen jelentős ellenséges haderő sem lépte át a határait. Százötven év zavartalan fejlődését bizonyítja az általunk feltárt település gazdagsága, amit a tatárdúlás szakított félbe. Már régóta tudjuk, hogy a tatárok sokkal nagyobb ellenállásba ütköztek hazánkban, mint a korábban meghódított területeken, ezért az előrenyomulásuk bosszúhadjárattá vált. Mindent elpusztítottak, mindenkit megöltek, akit csak tudtak. Gyakran megkérdezik tőlem, vajon miért építettek egy ekkora bazilikát ide, a semmi közepére. Itt a lényeg! Akkoriban ez a vidék nem a semmi, hanem Európa közepe volt. Ilyenkor válik kézzelfoghatóvá, mekkora katasztrófát jelentett a magyar történelemben a tatárjárás. A mi vidékünkön élő népesség 70-80 százalékos veszteséget szenvedett el. Még a tatárdúlás után negyven-ötven évvel sem szedtek adót errefelé. Nem volt kitől és nem volt mit.
– Szent László királyunk uralkodása idején Magyarország Európa egyik legerősebb birodalma épült, amelynek másfél évszázadon keresztül egyetlen jelentős ellenséges haderő sem lépte át a határait. Százötven év zavartalan fejlődését bizonyítja az általunk feltárt település gazdagsága, amit a tatárdúlás szakított félbe. Már régóta tudjuk, hogy a tatárok sokkal nagyobb ellenállásba ütköztek hazánkban, mint a korábban meghódított területeken, ezért az előrenyomulásuk bosszúhadjárattá vált. Mindent elpusztítottak, mindenkit megöltek, akit csak tudtak. Gyakran megkérdezik tőlem, vajon miért építettek egy ekkora bazilikát ide, a semmi közepére. Itt a lényeg! Akkoriban ez a vidék nem a semmi, hanem Európa közepe volt. Ilyenkor válik kézzelfoghatóvá, mekkora katasztrófát jelentett a magyar történelemben a tatárjárás. A mi vidékünkön élő népesség 70-80 százalékos veszteséget szenvedett el. Még a tatárdúlás után negyven-ötven évvel sem szedtek adót errefelé. Nem volt kitől és nem volt mit.
– Mikor tűntek el az egykori monostor falai?
– A Becse-Gergely dinasztia XIII. század második felében megpróbálta újraéleszteni a területet, sikertelenül. A hatalmas és üressé vált sík területeken találtak új hazára a kunok. Ők kezdik el módszeresen lebontani a monostor és a székesegyház falait. Erre is van régészeti bizonyíték, hiszen rengeteg kengyelt, kocsimaradványt találtak, ami a bontás közben került a területre. Zsigmond korára már semmi sem látszott a föld felszínén.
– A Becse-Gergely dinasztia XIII. század második felében megpróbálta újraéleszteni a területet, sikertelenül. A hatalmas és üressé vált sík területeken találtak új hazára a kunok. Ők kezdik el módszeresen lebontani a monostor és a székesegyház falait. Erre is van régészeti bizonyíték, hiszen rengeteg kengyelt, kocsimaradványt találtak, ami a bontás közben került a területre. Zsigmond korára már semmi sem látszott a föld felszínén.
– Mikor láthatja a nagyközönség a leleteket?
– Tavaly rendeztünk egy sikeres interaktív kiállítást az ásatás addigi eredményeiről Kecskeméten. A Kolostorok kincse nevű kiállítást február 22-étől Szegeden tekinthetik meg az érdeklődők. A jövőben érdemes lenne az ásatások helyszínét is látogathatóvá tenni. Bugac már jelenleg is jó turisztikai adottságokkal rendelkezik, van mire építkezni. Fontos lenne megmutatni, hogy valamikor népes falvak, sűrűn lakott tájak voltak errefelé, kézzelfoghatóvá tenni, milyen gazdag kultúra virágzott a pusztán.
– Tavaly rendeztünk egy sikeres interaktív kiállítást az ásatás addigi eredményeiről Kecskeméten. A Kolostorok kincse nevű kiállítást február 22-étől Szegeden tekinthetik meg az érdeklődők. A jövőben érdemes lenne az ásatások helyszínét is látogathatóvá tenni. Bugac már jelenleg is jó turisztikai adottságokkal rendelkezik, van mire építkezni. Fontos lenne megmutatni, hogy valamikor népes falvak, sűrűn lakott tájak voltak errefelé, kézzelfoghatóvá tenni, milyen gazdag kultúra virágzott a pusztán.
Nevezetességek
Kiskunsági Nemzeti Park - Ősborókás
Bugac Puszta
Bugac Puszta
Bugac a legismertebb magyar puszták egyike, máig az őshonos magyar háziállattartás egyik központi területe. A Kiskunsági Nemzeti Park része, ahol a kiemelkedő természeti értékű ősborókás mellett homoki erdők és homokpuszták, mocsarak, lápok, nedves kaszálók és szikes puszták váltakoznak. A táj képe sok helyen még ma is az egykori erdős pusztákat idézi. Az Alsópuszta és a Bugaci Nagyerdő a piros kereszt és a piros sáv jelzésű turistautakon látogatható. A piros kereszten haladva juthatunk el a kilátótoronyig, ahonnan szép panoráma nyílik az ősborókásra. A terület fokozottan védett, ezért csak a kijelölt túraútvonalon látogatható.
A mészben gazdag változatos formakincsű homokfelszín értékes növényvilágnak adnak otthont. Jellemző fajok a borzas len, a homoki kikerics, a homoki nőszirom, a piros madársisak, a tartós szegfű és a gyapjas csüdfű. Rovarvilága is nagyon gazdag. Érdekessége a fűrészlábú szöcske egyetlen alföldi előfordulása. Hüllőfaunája nemzetközi szempontból is jelentős az itt élő, veszélyeztetett parlagi vipera miatt. Leggyakoribb emlőse az üregi nyúl.
A bugaci pusztán az idelátogató turisták ma is megtekinthetik az ősi foglalkozásból, a pásztoréletből fennmaradt tárgyi emlékeket, s az idegenforgalmi idényben a napi bemutatókon látható a puszta ötös, a csikós élet, az ősi állatfaj, a magyar szürkemarha, a ménes és a rackanyáj is.
A bugaci pusztán az idelátogató turisták ma is megtekinthetik az ősi foglalkozásból, a pásztoréletből fennmaradt tárgyi emlékeket, s az idegenforgalmi idényben a napi bemutatókon látható a puszta ötös, a csikós élet, az ősi állatfaj, a magyar szürkemarha, a ménes és a rackanyáj is.
Pásztormúzeum
1975-ben épült meg Kerényi József - a szárazmalmokat idéző - terve alapján a Bugaci Pásztormúzeum, mely azóta is a nemzeti park leglátogatottabb kiállító egysége. A nomád pásztorélet hagyományos eszközeit a kiskun-félegyházi Kiskun Múzeum kölcsönözte. A kör alakú bemutató tér közepén álló címerfa a legelőterület jelzésére szolgált. Mellette az egyetlen épen maradt eleséges taliga látható. A tárlókban fából, csontból, bőrből, illetve fémből készült használati tárgyak, népi hangszerek láthatók.
A kontyos kunyhó köré félkörívben elhelyezett enteriőr a pásztorszállások hangulatát idézi. A diorámákban a bugaci puszta és a homoki erdők élővilága elevenedik meg. A múzeum anyagából kitekintve a pusztai táj panorámája tárul elénk, természetes hátteret adva a kiállítás anyagának.
Alföldfásítási Múzeum
Az alföldi fásítás a homok megkötése érdekében a XVIII. század közepe óta állandó törekvéssé vált, de csak lassan haladt előre. Csak az első világháború után, 1923-ban fogadták el azt a törvényt, amely meg-teremtette a szik- és homokvidéki erdő-telepítés alapjait. Az igazán jelentős fásítás 1947-ben kezdődött, ezt követően mintegy 300.000 hektárral növekedett az Alföld erdőterülete. E gigászi erdőtelepítési munka emlékhelye a bugaci Alföldfásítási Múzeum.
Helytörténeti Gyűjtemény
A helytörténeti gyűjtemény anyagát Bugac és Bugacpusztaháza lakói adományozták, illetve adták át kiállítási tárgyként. A gyűjtemény segít megismerni a puszta világát, az itt élő emberek életét.
Római Katolikus Templom
A Bugac Szent István Római Katolikus templom védőszentj% Szent István király.
Búcsúünnepe augusztus 20-át követő vasárnap. Jó idő esetén a hívek nagy száma miatt a búcsú szentmisét a templom fala mellett felállított oltárnál, szabadtéren tartjuk.
A plébánia főtisztelendő Tóth Lajos atya idejében lett a templommal egybeépítve. Addig az Orgoványi utcában volt a plébánia épülete.
A templomkert ékessége a bugaci születésű Keserű István atya idején felépített Lourdes-i barlang.
Búcsúünnepe augusztus 20-át követő vasárnap. Jó idő esetén a hívek nagy száma miatt a búcsú szentmisét a templom fala mellett felállított oltárnál, szabadtéren tartjuk.
A plébánia főtisztelendő Tóth Lajos atya idejében lett a templommal egybeépítve. Addig az Orgoványi utcában volt a plébánia épülete.
A templomkert ékessége a bugaci születésű Keserű István atya idején felépített Lourdes-i barlang.
Vasárnapokon 8 és 11 órai kezdettel végezzük a szentmiséket.
Hétköznapokon a téli időszámítás szerint délután 4 órakor, a nyári időben pedig délután 6 órakor kezdjük a szentmisét.
A plébánia jelenlegi vezetője Ruskó Norbert atya.
Hétköznapokon a téli időszámítás szerint délután 4 órakor, a nyári időben pedig délután 6 órakor kezdjük a szentmisét.
A plébánia jelenlegi vezetője Ruskó Norbert atya.
Bugac története
Bugac története
Egy 1451. december 16-án Halason kelt okmány már Bugac helyét és fekvését is pontosan megjelölte.
Bugac története egészen a közelmúltig szorosan összefügg Kecskemét városával, melynek hosszú-hosszú századokig bérleti, majd tulajdonosi birtoka volt. 1642-ig tudjuk visszakövetni a történetet, amikor is Eszterházy Pál a jászok és kunok főkapitánya 6 kun pusztát adományozott Kecskemétnek. Ezzel nagy fejlődés indult meg Bugac területén, egyrészt a pásztorkodás, másrészt a földek megművelése, a gazdálkodás terén.
1910-ben Szabó Sándor és 87 gazdálkodó levélben kereste meg Kecskemét város nagy tudású, haladó szellemű polgármesterét Kada Eleket, hogy a város közgyűlése faluhelyet jelöljön ki, és biztosítson építési telkeket. Még ez évben kijelölték Monostorfalva település helyét. A kijelölés 136, egyenként 800 szögöles építési telekről szólt, megfelelő szélességű utcákkal és középületek helyének kijelölésével a Farkasordító erdő közelében.
Kecskemét város fejlődésével Kisbugac és Nagybugac puszták hasznosítása is mindinkább fontossá vált. A pusztán egyre nagyobb hangsúlyt kapott az állattartás mellett a tenyésztés, s nagy jelentősége volt a Szent György naptól Szent Mihályig terjedő legeltetési időben a bértartásnak is. A XIX. század végén már évente 8-10000 darab szarvasmarha, 5-6000 db ló és csikó legelészett a bugaci és monostori pusztákon.
A Kecskeméti Lapok 1926. március 25-i számából tudjuk, hogy a Klebelsberg Kunó kultuszminiszter által kezdeményezett iskolaépítés Bugacra is eljutott. Még ez évben megtörtént a pusztai iskolák helyének kijelölése, Alsómonostoron, Kisbugacon, Monostorfalván, Felsőmonostoron.
Az egész település életében jelentős esemény volt a Kecskemétet Kiskunmajsával össze-kötő gazdasági kisvasút 1928. évi átadása. Az 1932-es év hozott nagy változást a bugaci idegen-forgalomban, 4 kecskeméti újságíró tervezetet készített a kecskeméti idegenforgalom lehetőségeiről. A tervezet egyik fontos célkitűzése volt a ”bugaci puszta népéleti, és jószágtenyésztési érdekességeinek bemutatása”. Vagyis a bugaci puszta és pásztorélet bemutatása a hazai és külföldi turistáknak. 1933. május 21. fordulópontot jelentett Bugac idegenforgalmának életében. Az országos idegenforgalmi szervek, és az országos sajtó részére e napon rendezte meg az idegenforgalmi iroda a bugaci bemutatót. Ettől a naptól a bugaci idegenforgalom világsikert aratott. Látogatók, főleg külföldiek ezrei jönnek, közeli és távoli országokból a bugaci pásztorélet megtekintésére. 1937-ig közel 20.000 látogatója volt a bugaci pusztának.
1950. január 1-je Bugac eddigi történetének talán legjelentősebb változását hozta. A több évszázados kecskeméti függőség után Bugac önálló tanácsú településsé vált. Ekkor Bugac lakóinak száma 5.550 fő, területe pedig 17.500 ha volt.
Bugac életében korszakos és pozitív változást jelentett a Kispista út meghosszabbításával a bugaci bekötőút, kövesút elkészülte 1951-ben, s hasonló jelentőséggel bírt a villany 1956-os községi avatása, valamint a művelődési ház 1958. évi megnyitása is.
1963-ban megépült a községi óvoda, majd bővítették a központi iskolát, alkalmassá téve a külterületi iskolák tanulóinak fogadására. Ezen időszakban épült ki a község belterületének ivóvíz hálózata, az ÁFÉSZ fejlesztette üzlethálózatát, járdák épültek a belterületen, jelentősen változott a község arculata. Belterületté szerveződött a jelenlegi Pusztaháza és Alsómonostoron a Kistemplom környezete. Fejlődött a község ipara is, a Hunostyl üzemet nyitott Bugacon, az Erdészet pedig fejlesztette fafeldolgozó részlegét és az Aranykalász szövetkezet melléküzemágait.
1970-ben nagyközségi rangot kapott Bugac, lakónépességének száma ekkor 4980 fő volt. A lakosság nagy része, 3767 fő külterületen lakott. Sajnos Bugac lakosságának fogyása ez idő tájban kezdődött, 1960-hoz viszonyítva 1970-re 622 fővel csökkent. Ez a tendencia napjainkban sem állt meg, ma Bugac lakóinak száma 3097, Bugacpusztaházáé pedig 371 fő.
Jelentős változás volt a község életében az 1989-es esztendő, amikor Bugacpusztaháza önálló településsé vált. Ettől az időponttól a két település társult önkormányzatként egy költségvetésből gazdálkodva működik együtt.
Bugac ma a maga 174 km2-ével Bács-Kiskun Megye 6. legnagyobb kiterjedésű települése. Területe 3,2-szer akkora, mint pld. Kalocsa városé, illetve mindössze 3 km2-el kisebb, mint Baja területe. Bugac (Pusztaházával együtt) külterületi lakóinak száma 1100 fő, míg például Kalocsáé 87, Kiskőrösé 1132, Bajáé 1463.
A bugaci puszta községünk legújabb történelmében is világhírűvé vált, köszönhető ez a terület egy részének védetté, Nemzeti Parkká nyilvánításának, s olyan kiváló személyiségeknek, mint Abonyi Imre, Juhász László, Kecskeméti László, akik mindannyian fogathajtó világbajnokok. A Bugac– bugacpusztai idegenforgalom ma is jelentős szerepet tölt be a község életében.
A bugaci pusztán az idelátogató turisták ma is megtekinthetik az ősi foglalkozásból, a pásztoréletből fennmaradt tárgyi emlékeket, s az idegenforgalmi idényben a napi bemutatókon látható a puszta ötös, a csikós élet, az ősi állatfaj, a magyar szürkemarha, a ménes és a rackanyáj is. A turisták a Nemzeti Parki séta, a lovasbemutatók után a Karikás Csárdában, a Bugaci Csárdában, a Délibáb Csárdában és a Táltos Lovaspanzióban jó hangulatú cigányzene mellett ismerkedhetnek a magyaros ételekkel, ízekkel és a tüzes alföldi borokkal.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)